Csótár Rezső gerencsér, Szentgyörgyvölgy

 

Szentgyörgyvölgy a Belső-Őrség déli határától is délre fekszik, azaz a mai Őrség határain kívül esik. Egykor azonban a községet Őriszentgyörgyvölgynek hívták, azaz része volt egy határőrizeti rendszernek, amelynek azonban nem Őriszentpéteren lehetett a központja. Az őrállók megélhetését részben a talpuk alatt szinte mindenütt megtalálható „sütve jó föld” biztosította. Az őrségi tűzálló agyagot már a rómaiakat megelőző időkben is fazekastárgyak készítésére használták. Az elmúlt századokban az őrségi falvak mindegyikében több tucat gerencsér (azaz népi fazekas) dolgozott. Mára a fazekasok száma megcsappant, az idős mesterek elköltözte miatt némelyik őrségi faluban, amelyben egykor félszáz égetőkemence is működött, ma már nincs folytatója e gyönyörű mesterségnek.

Szentgyörgyvölgy abban a szerencsés helyzetben van, hogy a népi fazekasság egyik jeles képviselőjének adhat otthont. Az őrséget meglátogató turisták egyik kedvelt célpontja Csótár Rezső gerencsér műhelye. A gazda egy fazekasdinasztia leszármazottja, a régi munkamegosztásnak megfelelően ő korongozza és égeti, a felesége pedig írókázza a munkákat. Ezen a portán nem csak a hiteles és szép cseréptárgyakban gyönyörködhetnek, hanem egy kitűnő őrségi emberrel is elbeszélgethetnek az utcáról betérők.

S az Őrség legnagyobb értéke az őrségi ember.

 

 

 

 

 

 

 

Amikor egyszer, évekkel ezelőtt elmeséltem Csótár Rezsőnek, hogy a székely írás kutatásával foglalkozom, elővett egy pénzesutalványt, amelynek a hátulján rovásírásos felirat volt. Méghozzá a nehezebben olvasható, ligatúrás (betűösszevonásos) fajtából. Ennek az a nevezetessége, hogy soha nem volt betűket lehet alkotni s ember legyen a talpán, aki kiolvassa őket. Ezt én továbbadtam Zombori Lajos kandidátusnak, aki egy Koreába tartó repülőgép fedélzetén megfejtette a szöveget. Mint kiderült, egy rovásírást ismerő turista köszönte meg s küldte vissza azt a pénzt, amit Csótár Rezsőtől ismeretlenül kapott, amikor szűkebbnek bizonyult az útra hozott pénztárcája a kelleténél. 

 

A honlapot készítette és Csótár mester munkáit ajánlja mindenkinek a veleméri Cserépmadár szállást üzemeltető Varga Géza és családja 2004-ben.